A Ceglédi Panoráma beszámolója Zsengellér Gyula újratemetéséről és az azzal kapcsolatos városi rendezvényekről Írta: Magyar László
Évtizedek óta nem volt akkora országos visszhangja ceglédi eseménynek, mint Zsengellér Gyulának a legendás hírű ceglédi születésű labdarúgónak az újratemetése és az ezzel kapcsolatos rendezvények sora. Minderre a Nicosiában bekövetkezett halála és ottani elhantolása után 14 évvel került sor, amikor családja exhumáltatta a világbajnoki ezüstérmes (1938) és Európa válogatott csatár földi maradványait.
A kétszeres Európai aranycipős, ötszörös magyar gólkirály a XX. század első felének egyik legnagyobb labdarúgója volt a Puskás korszak előtti évtizedekben. Életének nagyobbik részét külföldi országokban töltötte, mindvégig a labdarúgás szolgálatában.
1915-ben született Cegléden és egész életében ragaszkodott szülővárosához, amiről a fennmaradt emlékek egyértelműen árulkodnak. 1999-ben, halála előtti egyik utolsó kívánsága volt, hogy ha meghal, hozzák haza Ceglédre. Erre most került sor és a média minden szinten, nagy terjedelemben foglalkozott az egykori világklasszis labdarugó pályafutásával.
A november 23-i ceglédi eseménysor a Városháza Díszudvarában lévő pantheonban kezdődött, ahol a család jelenlétében megkoszorúzták Zsengellér Gyula 2002-ben emelt emléktábláját. Utána a Református Nagytemplomban több száz meghívott vendég jelenlétében búcsúztatták a felravatalozott speciális koporsó mellől a nemzeti hőst.
Sorrendben először Dr. Somos András Újpesti Önkormányzat, az UTE és az UTE Labdarúgó FC nevében mondott hangzatos beszédet, mit jelentett Zsengellér Gyula az újpestieknek akkor és évtizedekkel még később is, mint megcsodált és el nem felejtett legenda. A családból származó Dr. Zsengellér József református lelkész, egyetemi tanár. a Károli Gáspár Református egyetem hittudományi karának dékánja saját élményeit szőtte bele gondolataiba, mit jelentett számára pozitív értelemben, életpályája során Zsengellér Gyula rokonának lenni.
Földi László Cegléd Város polgármestere kihangsúlyozta, mi az, ami Ceglédet felemelheti a híres labdarúgó pályafutásának kapcsán. A fiatalok előtt példa lehet Zsengellér Gyula tehetsége, szorgalma és elhívatottsága sportága iránt és ez követendő. Az Önkormányzat döntése alapján Földi László posztumusz „Cegléd Város Díszpolgára” címmel tüntette ki néhai Zsengellér Gyulát. Az elismerő dokumentumot és a vele járó aranygyűrűt a híres labdarúgó fia Zsengellér Zsolt és lánya Zsengellér Annamária vették át.
Hánka Levente nagytiszteletű úr, a Ceglédi Református Nagytemplom lelkipásztorának búcsúszertartása után a résztvevők utolsó útjára kisérték az elhunyt földi maradványait magába záró koporsót.
A Református Öregtemetőben három református lelkész búcsúzott Zsengellér Gyulától. Dr. Zsengellér József és Hánka Levente mellett búcsúbeszédet mondott Bereczky Örs a Felszegi Református Egyházközség lelkipásztora. A síremlékavatással egybekötött kegyeleti megemlékezések ezzel zárultak.
A meghívott vendégek a nap befejező részében a Ceglédi Sportmúzeumban rendezett névadó ünnepségén vettek részt, ahol a közelmúltban teljes egészében megújult kiállítótermet Zsengellér Gyuláról nevezték el. Magyar László mondott méltató beszédet Zsengellér Gyula pályafutásáról és a Sporttörténeti Bizottság hagyományőrző tevékenységének fontosságáról. Kiemelve azt, hogy a ceglédi sportolók hazai és nemzetközi viszonylatban elért remek eredményei csalogatóak a fiatalok számára. Mindez a mostani eseménysor és Zsengellér Gyula példáján keresztül csak erősödhet a jövőben.
Kisfaludy István és Szokolai Attila fotói sorban:
71.sz. Terem névadó, szalagátvágás (Jobbról balra Földi László, Zsengellér Zsolt, Zsengellér Gábor és Magyar L.)
Városháza udvarán (Zsengellér Zsolt és Zsengellér Annamária).
Földi László átadja a Díszpolgári kitüntetést.
Temetőben a sírnál a három református pap együtt a síremlék mögött
-Ceglédi Panoráma- Írta Magyar László –
